A melegcsatornás rendszerek útválasztási útvonalainak tervezési alapelvei a "biztonságos leválasztás, szabványos útválasztás és a könnyű karbantartás". Elengedhetetlen annak biztosítása, hogy az erősáramú kábelek és a jelkábelek külön csatornákban legyenek lefektetve, vízvezetékektől és mozgó alkatrészektől távol tartva, dedikált kábelcsatornákkal rögzítve, és megfelelő távolságot biztosítva a karbantartáshoz való hozzáféréshez. Ez a megközelítés az elektromágneses interferencia, a mechanikai sérülések és a hővezetés kockázatának minimalizálását szolgálja.
I. Az útvonaltervezés kulcsfontosságú követelményei
1. A tápkábelek és a jelkábelek szétválasztása
Szigorúan tilos a tápkábeleket párhuzamosan kis-feszültségű jelkábelekkel-, például hőelemekkel vagy érzékelőkkel-nagy távolságra fektetni, az erős elektromos csatolási interferencia elkerülése érdekében.
Független kábelcsatornákat vagy fém elválasztókat kell felszerelni az elválasztás érdekében, legalább 30 cm-es minimális távolságot betartva; ha a keresztezés elkerülhetetlen, a kábelek merőlegesen keresztezzék egymást.
2. Tartsa távol a vízvonalaktól és a magas hőmérsékletű zónáktól
A kábelvezetési útvonalaknak legalább 10 mm-es biztonsági távolságot kell tartaniuk a hűtővíz-vezetékektől, hogy elkerüljék a rövidzárlatokat vagy a szigetelés romlását a páralecsapódás vagy szivárgás miatt.
Avoid routing cables directly within the radiation zone of heating elements; if necessary, install thermal baffles or high-temperature-resistant sleeves (rated for >300 fok) a kábelek védelme érdekében.
3. Speciális kábelcsatornák és rögzítő szerkezetek használata
Speciális kábelcsatornákat kell kialakítani a formaszerkezeten belül, hogy biztosítsák a tápkábelek, a hőmérséklet-szabályozó vezetékek és az érzékelővezetékek szabályos elvezetését.
A csatornákon belüli kábeleket szilárdan rögzíteni kell kapcsokkal vagy kábelrögzítőkkel, hogy elkerüljük a fröccsöntési folyamat során fellépő rezgések okozta kopást vagy laza csatlakozásokat.
4. A csatlakozódobozok szabványos elhelyezése
A csatlakozódobozokat az öntőforma nem{0}}működő oldalán kell elhelyezni, és IP65-ös vagy annál nagyobb behatolás elleni védelemmel kell ellátni, hogy biztosítsák a por- és vízállóságot, megkönnyítve ezzel a rutinszerű ellenőrzést és karbantartást.
Az egyes hőmérséklet-szabályozási zónák kivezetéseit jól láthatóan fel kell tüntetni a megfelelő számokkal, amelyek egy-az-egyhez igazodnak a hőmérséklet-szabályozó csatornáihoz, hogy elkerüljük a hibás huzalozást.
5. A külső kábelek szabványosított kezelése
Az öntőformától a hőmérséklet-szabályozó szekrényig futó külső kábeleket árnyékolt, rugalmas védőcsövekbe kell zárni, hogy megvédjék őket a rálépéstől vagy összenyomódástól.
Javasoljuk a felfüggesztett útvonalválasztási vagy alsó{0}}csatorna-útválasztási módszereket; A kábeleket nem szabad lazán a padlón hagyni, mert ez jelentősen növeli a mechanikai sérülések kockázatát.
II. Tipikus huzalozási útvonalak sematikus rajza (szöveges leírás)
Kiindulási pont: A fűtőelemek és a hőelemek a fúvókaszerelvénytől a forma oldalán található vezetékcsatlakozókhoz vannak vezetve.
Belső vezetés: A vezetékek az öntőformában{0}}előre kivágott vezetékcsatornákon haladnak keresztül, és az álló szerszám rögzítőlapjának széle mentén, hátrafelé haladnak.
Elkülönített kialakítás: A tápkábelek és a jelkábelek külön csatornákon keresztül, fém válaszfallal vannak elválasztva.
Kilépési pont: A kábeleket a forma hátoldalán vagy oldalán található vízálló csatlakozókon keresztül vezetik össze.
Külső csatlakozás: A kábelek egy fő csatlakozódobozhoz csatlakoznak, majd árnyékolt kábeleken keresztül a hőmérséklet-szabályozó egységhez csatlakoznak.
Gyakorlati tipp: Több-üreges szerszámok esetén ajánlatos a "zónás konszolidáció szín-kódolással" megközelítést alkalmazni a huzalozásnál, ezáltal javítva a hibaelhárítás hatékonyságát.
