A H13 anyag keménységének temperálás utáni nagy ingadozásának fő okai közé tartozik a pontatlan temperálási hőmérséklet-szabályozás, a munkadarab nem megfelelő terhelése, ami egyenetlen hűtéshez vezet, a nyersanyag-összetétel eltérései és az elégtelen temperálási ciklusok. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják a mikrostruktúra átalakulásának egységességét.
1. A fő okok elemzése
Különleges hatásokat okoz
Egyenetlen vagy nagy ingadozások a temperálási hőmérsékletben: Ha a kemencén belüli hőmérséklet-különbség > ±5 fok, előfordulhat, hogy a helyi területeken nem lesz megfelelő a temperálás (keménység > 52 HRC) vagy túl -edzett (keménység < 48 HRC). Minden ±10 fok 1-2 HRC keménységváltozáshoz vezethet.
Nem megfelelő kemencebetöltési módszer: A munkadarabok egymásra rakása vagy az 5 cm-nél kisebb távolság akadályozza a forró levegő keringését, ami egyenetlen hűtést okoz az "árnyékolt területen", ami lágy foltokat vagy kemény területeket eredményez.
Elégtelen temperálási ciklusok (csak egy): A maradék feszültség nem oldódik fel teljesen, ami instabil mikroszerkezethez és feszültség-visszapattanáshoz vezet a későbbi feldolgozás vagy szervizelés során, ami egyenetlen keménységeloszlást eredményez.
Ingadozások a nyersanyag összetételében: Az ötvözőelemek, például Cr, Mo és V > 0,1% eltérései megváltoztathatják a fázistranszformációs hőmérsékletet, ami befolyásolja a temperálási reakció konzisztenciáját.
A vastag és vékony régiók hűtési sebességének különbségei A vékony{0}}falú részek gyorsan lehűlnek és nagy keménységűek, míg a vastagabb részek lassan hűlnek le, és hajlamosak a lágy foltok kialakulására, különösen az összetett formaszerkezeteknél.
Valós-példa: Egy vállalat meghibásodott a temperáló kemence érzékelőjében, ami a vártnál 15 fokkal alacsonyabb tényleges hőmérsékletet eredményezett. Emiatt egy adag H13 fúvóka keménysége 46 és 53 HRC között volt, ami 22%-kal haladta meg a szabványt.
2. Hogyan lehet azonosítani és ellenőrizni?
Több-pontos keménységvizsgálat: Az egyetlen-darab keménységkülönbsége > 2 HRC abnormális, és folyamatvizsgálatot igényel;
Metallográfiai elemzés: Figyelje meg a nem temperált martenzit, a hálózati karbidok jelenlétét vagy a mikrostruktúra eldurvulását;
A kemence hőmérsékleti profiljának ellenőrzése: Ellenőrizze, hogy a temperálási folyamat hőmérséklete stabil-e 550 és 600 fok között, és hogy vannak-e megszakítások vagy helyi hőmérséklet-különbségek;
Összetétel elemzése: Használjon XRF-et az egyes nyersanyagok Cr (5,0% ~ 5,5%), Mo (1,1% - 1,75%) és V (0,8% - 1,2%) tartalmának összehasonlítására, hogy megbizonyosodjon arról, hogy megfelelnek a szabványoknak.
Biztonsági elvek: „Az adatok nyomon követhetősége, a szervezet hitelessége és a folyamatok ellenőrizhetősége” mind nélkülözhetetlenek.
