A kettős{0}}érzékelős PTP-szinkronizálás alapvető célja annak biztosítása, hogy a két érzékelő időbeli konzisztenciát tartson a mikroszekundumos-szintű pontossággal, ezáltal biztosítva az összegyűjtött adatok összehasonlíthatóságát. Az alábbiakban az iparági szabványon (IEEE 1588 PTPv2) alapuló konkrét konfigurációs lépések találhatók, amelyek öt szakaszra oszlanak: hardver-előkészítés, mester/szolga szerepkör beállítása, hálózati konfiguráció, szoftverparaméter-hangolás, valamint ellenőrzés és karbantartás:
I. Hardver és hálózat előkészítése
Erősítse meg a hardver támogatást
Győződjön meg arról, hogy mind az érzékelők, mind a hozzájuk csatlakoztatott kapcsolók/vezérlők támogatják az IEEE 1588 PTP v2 protokollt.
Erősen ajánlott a hardveres időbélyegzés engedélyezése, mivel ez kulcsfontosságú a -mikroszekundum alatti pontosság eléréséhez. A szokásos szoftveres időbélyegzés csak ezredmásodperces-szintű pontosságot biztosít, ami nem felel meg a nagy-precíziós kettős-érzékelős összehasonlítás követelményeinek.
Hálózati topológia optimalizálás
A legjobb megoldás: Csatlakoztassa mindkét érzékelőt közvetlenül ugyanahhoz a gigabites ipari kapcsolóhoz, amely támogatja a PTP-funkciókat, elkerülve a kereszt-routereket vagy a több-rétegű kapcsolást a késleltetési rezgés csökkentése érdekében.
Forgalom elkülönítése: Ha lehetséges, hozzon létre egy külön VLAN-t vagy fizikai hálózatot a PTP-szinkronizáláshoz, hogy elkerülje a sávszélesség-felhasználást más nagy adatátvitelekből (például videofolyamokból és fájlátvitelekből), amelyek a PTP-csomagok várakozási sorban állását okozhatják.
II. A mester/szolga szerepek meghatározása: A PTP protokoll automatikusan kiválaszt egy mester órát az Optimal Master Clock Algorithm (BMCA) segítségével. Két{2}}érzékelős rögzített forgatókönyv esetén azonban a stabilitás biztosítása érdekében javasolt manuálisan megadni a fő órát:
Master Clock megadása: Válassza ki azt az érzékelőt, amely stabilabb teljesítményű, nagyobb kristályoszcillátor-pontossággal rendelkezik, vagy amely rendszerreferenciaként szolgál masterként.
Állítsa a prioritását (Priority1) magasabb értékre a konfigurációban (pl. 128 alá; minél alacsonyabb az érték, annál magasabb a prioritás).
Specify Slave Clock: Állítsa be a másik érzékelőt slave-ként, és állítsa az 1. prioritást alacsonyabb értékre (pl. 128 fölé), hogy mindig szinkronizáljon a masterrel.
III. Kulcsparaméterek konfigurációja: A PTP konfigurációs felületen vagy mindkét érzékelő konfigurációs fájljában állítsa be a következő alapvető paramétereket:
|
Paraméter elem |
Javasolt beállítási érték |
Leírás |
|
PTP verzió |
IEEE 1588-2008 (v2) |
Jelenleg a mainstream ipari verzió, amely a legjobb kompatibilitást kínálja. |
|
Átviteli mód |
UDP / 2. réteg |
Válasszon a hálózati eszköz támogatása alapján; A 2. réteg általában alacsonyabb késleltetésű. |
|
Szinkronizálási időköz |
-3 (125 ms) vagy -4 (62,5 ms) |
A magas{0}}frekvenciás adatgyűjtéshez rövidebb beállítások javasoltak; 1 másodperc (logSyncInterval=0) elfogadható normál forgatókönyv esetén. |
|
Intervallum bejelentése |
1 másodperc (logAnnounceInterval=0). |
A master{0}}szolga állapot egyeztetésére szolgál; nem kell túl gyorsnak lenni. |
Késési mechanizmus: E2E (End-to-End) vagy P2P. Az E2E a legtöbb kapcsolókörnyezethez alkalmas; Ha a kapcsoló támogatja az átlátszó órajelet, és a kapcsolat egyszerű, a P2P választható a stabilabb késleltetés érdekében.
Domain száma: 0. Alapértelmezett domain; győződjön meg arról, hogy mindkét érzékelő ugyanabban a tartományban van.
Hardver időbélyegzője: Engedélyezés. A legkritikusabb lépés; győződjön meg arról, hogy engedélyezve van a hálózati kártya/chip szintjén.
