A javított melegcsatornás hegesztési repedések vizsgálatához a roncsolásmentes vizsgálat (NDT) és a metallográfiai ellenőrzés kombinációjára van szükség a javított terület sértetlenségének és szervizbiztonságának biztosítása érdekében. Az alábbiak a legfontosabb ellenőrzési lépések és módszerek:
1. Post-Javítás, roncsolásmentes vizsgálat (NDT)
(1) Penetrant Testing (PT)
Alkalmazható: Hegesztési varratok felületi nyíláshibáinak javítása.
Működés: A megjavított varrat simára csiszolása után végezze el a festék behatolási tesztet vagy a fluoreszcens penetráns tesztet, összpontosítva a feszültségkoncentrációs területekre, mint például a hegesztési lábujjakra, kráterekre és ívzáró zónákra.
Előnyök: Alacsony költség, gyors működés, alkalmas a kezdeti helyszíni ellenőrzésre-.
Korlátozások: Csak felületi{0}}repedések észlelése.
A javítás utáni első szűrési módszerként javasolt.
(2) Mágneses részecsketeszt (MT)
Alkalmazható: Felületi és felületközeli repedések ferromágneses anyagok (például szénacél és gyengén{1}}ötvözött acél) javított területén. Működés: Mágnesezze fel a javított területet kerületi és hosszirányban, és figyelje meg, hogy vannak-e lineáris vagy hálószerű mágneses nyomok.
Megjegyzés: A vizsgálat előtt alaposan távolítsa el a hegesztési salakot és a fröcskölést, hogy elkerülje a hamis hibák okozta interferenciát.
Különösen alkalmas a felületi mikrorepedések kimutatására vastag -falú forrócsatornás alkatrészek javítása után.
(3) Ultrahangos tesztelés (UT)
Alkalmazható: Mély{0}}eltemetett hibák, például belső nem-olvadás, salakzárványok és újramelegítési repedések.
Működés: Használjon fázissoros ultrahangos (PAUT) vagy TOFD technológiát a megjavított hegesztés teljes -metszeti szkenneléséhez, a hőhatás-zóna (HAZ) és az alapanyag közötti interfészre összpontosítva.
Előnyök: Kvantitatívan felmérheti a hiba mélységét és hosszát, és képes a kép megjelenítésére.
Szabványos alap: GB/T 11345 vagy JB/T 4730.3 szerint végezve.
A PAUT hatékonyan képes azonosítani az új repedéseket vagy a hiányos behatolási problémákat, amelyeket a nem megfelelő hőbevitel okoz a javítási folyamat során.
(4) Radiográfiai vizsgálat (RT)
Alkalmazható: térfogati hibák (például porozitás és zárványok), de alacsony repedésészlelési arány mellett.
Működés: Képezze le a javított területet röntgen- vagy gamma-sugárzással, digitális képalkotó lemezzel (DR) kombinálva az érzékenység javítása érdekében.
Megjegyzés: Ha a repedés iránya párhuzamos a röntgensugárral, könnyen kihagyható; több szög szükséges a képalkotáshoz.
Kiegészítő módszerként javasolt az UT-vel együtt használni a belső minőség átfogó értékeléséhez.
2. Makroszkópos és mikroszkópos ellenőrzés
(1) Makroszkópos metallográfiai vizsgálat
Működés: Vegyünk mintát a javított területről, csiszoljuk le és maratsuk le, majd szabad szemmel vagy kis nagyítású mikroszkóp alatt figyeljük meg.
Az ellenőrzés tartalma:
A fúziós vonal tiszta és folyamatos-e;
Hiányos összeolvadás, zárványok vagy porozitás;
A javított varrat és az alapanyag közötti átmenet zökkenőmentes-e.
Gyorsan megállapíthatja, hogy a javítási folyamat megfelel-e a szabványoknak.
(2) Mikroszkópos metallográfiai elemzés
Működés: Figyelje meg a szemcseszerkezetet optikai mikroszkóp vagy SEM alatt.
Legfontosabb ítélőpontok:
Legyen szó durva szemcsékről, Widmanstätten szerkezetről vagy megkeményedett martenzitről;
A repedések továbbterjednek-e a szemcsehatárok mentén (ez az újramelegítési repedést jelzi);
Karbid vagy elemi szegregáció van-e jelen.
Az EDS energiadiszperzív spektroszkópiai analízissel kombinálva megerősíthető, hogy a repedésképződés összefüggésben áll-e a réz behatolásával, a hidrogén ridegségével stb.
(3) Keménységi vizsgálat
Működés: Mérje meg a Vickers-keménységet (HV) három ponton: a javítási területen, a hőhatás-zónában és az alapanyagon.
Szabványos referencia: A nagyszilárdságú acél -hőhatás által érintett zónájának
Cél: Annak felmérése, hogy a hegesztési termikus ciklus mikroszerkezeti ridegséghez vezet-e.
