Az infravörös érzékelők nem{0}}érintkezési hőmérsékletméréseket tesznek lehetővé, de a gyakorlati korlátok miatt ritkán használják melegcsatornákban. Az infravörös érzékelők csak a felületi hőmérsékletet mérik, és könnyen befolyásolják őket a por, a füst és az emissziós tényező változása, ami pontatlan leolvasáshoz vezet. Ezzel szemben a hőelemek közvetlen, megbízható mérést biztosítanak az acélszerkezeten belül, az olvadék közelében.
A hőelemek sokkal tartósabbak kemény formázási környezetben, ellenállnak a vibrációnak, a nedvességnek és a fizikai érintkezésnek. Ezenkívül lényegesen olcsóbbak, és könnyen integrálhatók a szabványos hőmérséklet-szabályozókkal. Az infravörös érzékelők gyakori tisztítást és kalibrálást igényelnek, ezért ipari termelésben nem használhatók.
Az érintésmentes mérést igénylő speciális alkalmazásoknál megfontolható az IR, de jó okkal továbbra is a hőelemek a szabványok. A pontosság, a tartósság, a sebesség és a költség kombinációja pótolhatatlanná teszi őket a modern melegcsatornás rendszerekben.
