Az LVDT érzékelő tapintási ellenállás módszerének forró futó forgatókönyvekben történő pontosságának javítására irányuló korábbi fókuszára építve, itt négy további módszer található a pontosság további növelésére:
Ellenállási adatrögzítési módszer: Egy nagy-precíziós digitális nyomó-húzóerő-mérővel automatikusan rögzíti az ellenállás változási görbéjét a teljes löket során. A hirtelen ellenállásváltozás pontja pontosan meghatározhatja a koaxiális eltérés pontos helyét, az emberi érzékelést messze meghaladó pontossággal.
Ismételt összehasonlító ellenőrzési módszer: Húzza előre-hátra a szondát egymás után háromszor. Ha az ellenállásgörbék minden alkalommal teljesen átfednek abnormális ingadozások nélkül, a koaxialitás stabilnak és minősítettnek tekinthető, elkerülve az egyedi tesztekből származó véletlenszerű hibákat.
Vezetőhüvely elő-kenési módszere: Vigyen fel egy kis mennyiségű speciális, magas-hőmérsékletű zsírt a szondavezető hüvelyre a tesztelés előtt, hogy kiküszöbölje a száraz súrlódásból adódó további ellenállási interferenciát, és megakadályozza, hogy a normál súrlódást tévesen koaxiális eltérésként ítéljék meg.
Referenciaminta-összehasonlítási módszer: Előzetesen készítsen szabvány LVDT-mintát minősített koaxialitású. A helyszíni tesztelés során-hasonlítsa össze közvetlenül a két minta tapintási ellenállását, hogy gyorsan azonosítsa a parányi koaxiális eltéréseket.
Ezek a módszerek tovább javíthatják az észlelési pontosságot 0,03 mm-es pontossággal, jelentősen csökkentve az eredeti módszerekkel végzett elmulasztott vagy téves észlelések valószínűségét.
