Igen, a PT100-kalibráció konkrét lépései közé tartozik a standard felszerelés előkészítése, a környezet beállítása, a kalibrációs pontok kiválasztása, a több-pontos mérések végrehajtása, az adatfeldolgozás és a hibajavítás, végül pedig a kalibrációs jelentés elkészítése. A teljes folyamatnak szigorúan követnie kell az IEC 60751 szabványt a pontosság biztosítása érdekében.
A kalibrálás alapvető lépés a PT100-as érzékelők hosszú távú -pontosságának biztosításában, különösen az ipari vezérléseknél, az orvosi berendezéseknél és az új energiarendszereknél. A következő egy részletes és végrehajtható szabványos működési eljárás:
I. Előkészítés a kalibrálás előtt
Standard felszerelések listája
Standard platina ellenálláshőmérő (II. osztályú vagy nagyobb pontosságú)
Thermostatic Bath: Freezing point bath (0℃), water bath (0–100℃), oil bath or salt bath (>100 fok)
Négy{0}}vezetékes digitális multiméter (pontosság, nagyobb vagy egyenlő, mint 0,01 Ω)
Árnyékolt csatlakozókábel, szigetelési ellenállásmérő, PID hőmérséklet-szabályozó rendszer
Környezeti követelmények
Hőmérséklet: 20±5 fok, relatív páratartalom 80% vagy annál kisebb Nincs erős elektromágneses interferencia, vibráció vagy légáramlási zavar
A kalibrálandó érzékelő vizsgálata
Nincs külső sérülés, nincs vezeték oxidációja
Szigetelési ellenállás 100MΩ vagy annál nagyobb (megohmméterrel tesztelve)
Győződjön meg arról, hogy a szonda tiszta és száraz
II. Kalibrációs pont kiválasztása
Határozza meg a kalibrációs hőmérsékleti pontot az IEC 60751 szabvány és a tényleges alkalmazási követelmények szerint:
|
Kalibrálás típusa |
Ajánlott hőmérsékleti pont |
Alkalmazható forgatókönyvek |
|
Alapvető kalibrálás |
0 fok |
A nulla eltolódás gyors ellenőrzése |
|
Rendszeres kalibrálás |
0 fok , 100 fok Ipari általános-célú, linearitás értékelésére |
|
|
Nagy pontosságú{0}}kalibráció |
0 fok, 50 fok, 100 fok, 200 fok, 300 fok |
Alkalmas laboratóriumi, gyógyszerészeti és metrológiai alkalmazásokhoz. |
Fix{0}}pont kalibrálás: víz három pontja (0,01 fok), ón fagyáspontja (231,928 fok). Nemzeti szabványokra visszavezethető.
Javasoljuk, hogy legalább a felső löket (fűtés) és az alsó löket (hűtés) tesztet tartalmazza a hiszterézis hiba értékeléséhez.
III. Különleges működési eljárások
1. lépés: 0 fokos kalibrálás (fagyáspontos fürdőmódszer)
Öntse a jeges-vizes keveréket a fagypontú fürdőbe, és alaposan keverje össze.
Helyezze be a PT100 érzékelőt 30 mm-nél nagyobb vagy azzal egyenlő mélységbe.
Várja meg, amíg a hőmérséklet stabilizálódik (az ingadozás legfeljebb ±0,02 fok /10 perc), a standard értéknek 100,00 Ω-nak kell lennie.
2. lépés: 100 fokos kalibrálás (állandó hőmérsékletű vízfürdő módszer)
Állítsa az állandó hőmérsékletű fürdőt 100 fokra, a vízszintes hőmérsékleti mező egyenletessége 0,01 fok vagy annál kisebb.
Helyezze össze a PT100-at és a standard érzékelőt, elkerülve az érintkezést.
Egyensúlyozzon 10-30 percig, és jegyezze fel a mért értékeket.
3. lépés: Magas hőmérsékleti pont kalibrálása (pl. 200 fok, 300 fok)
Használjon olajfürdőt vagy sófürdőt, szabályozva a fűtési sebességet. Legfeljebb 5 fok/perc.
Minden hőmérsékleti pont stabilizálódása után mérje meg az ellenállás értékét.
A magas-hőmérsékletű részt üveg- vagy kvarckémcsőbe kell helyezni a szennyeződés elkerülése érdekében.
4. lépés: Hűtés és újratesztelés (opcionális)
Lassan hűtse le a legmagasabb hőmérsékleti ponttól.
A hiszterézis hiba kiértékeléséhez végezzen ismét mérést ugyanazon a hőmérsékleti ponton.
